Stratégia, klíma és fenntartható fejlesztés
1. Települési stratégiák és fejlesztési dokumentumok
A településfejlesztési koncepció és az integrált településfejlesztési stratégia elsődleges funkciója, hogy középtávon kijelölje a település fejlesztési irányait, és megalapozza az egyes beruházásokról szóló döntéseket. A gyakorlatban ezek a dokumentumok gyakran a jogszabályi kötelezettség teljesítéseként készülnek el, és az elfogadásukat követően nem épülnek be a döntéshozatal mindennapi gyakorlatába. Munkánk célja ennek megfordítása: olyan dokumentum, amelyre a testületi előterjesztések és a pályázati kérelmek egyaránt hivatkozni tudnak.
A folyamat helyzetfeltárással indul. Demográfiai, gazdasági, környezeti és térbeli adatokat elemzünk, és ezt kiegészítjük a település saját tapasztalatával: azzal az ismeretanyaggal, amellyel a hivatal és az intézmények a helyi folyamatokról rendelkeznek. Az így kialakuló képre építve határozzuk meg a jövőképet és a célrendszert, majd ütemezett fejlesztési irányokra és akcióterületekre bontjuk. A jogszabályi egyeztetési eljárást végigkísérjük, a véleményezők megkeresésétől az E-TÉR digitális egyeztetőfelületén történő feltöltésig. A tervezés során a lakosságot és a helyi szereplőket is bevonjuk, mivel a fejlesztések megvalósítása az ő közreműködésükön is múlik.
Az ötezer főnél kisebb településeken a jogszabály egyszerűbb tartalmú terv készítését is lehetővé teszi, ilyen esetben a dokumentum terjedelmét és mélységét a település méretéhez igazítjuk. Meglévő koncepciók és stratégiák felülvizsgálatát és aktualizálását szintén vállaljuk, ami rendszerint rövidebb és kevesebb erőforrást igénylő feladat, mint egy teljesen új terv elkészítése. Gazdasági programok és ágazati stratégiák kidolgozásakor arra is ügyelünk, hogy ezek egymással és a fejlesztési tervvel is összhangban maradjanak.
Előnyök:
- A dokumentum a testületi döntések és a pályázati kérelmek hivatkozási alapjává válik, nem pusztán kötelező mellékletként áll rendelkezésre.
- A teljes jogszabályi egyeztetési eljárást végigkísérjük, így az adminisztratív lépések nem a hivatal munkatársait terhelik.
- A fejlesztési irányok ütemezettek és akcióterületekhez rendeltek, ezért közvetlenül projektek tervezhetők belőlük.
- Ötezer fő alatt egyszerűbb tartalmú terv is megfelel a jogszabályi elvárásnak, így a ráfordítás arányos marad.
- Meglévő koncepció esetében gyakran elegendő a felülvizsgálat, ami rövidebb átfutást és kisebb erőforrásigényt jelent.
- A gazdasági program és az ágazati stratégiák egymással összhangban készülnek, így elkerülhető a párhuzamosság és az ellentmondás.
2. Klíma- és fenntarthatósági stratégiaalkotás
A klímaváltozás települési szinten néhány jól körülírható jelenségen keresztül érzékelhető: gyakoribbá és hosszabbá váló hőhullámokon, heves csapadékeseményeket követő villámárvizeken, valamint elnyúló aszályos időszakokon. Ezek a hatások egyszerre érintik a lakosság egészségét, a közműveket, a zöldfelületeket és az önkormányzati intézmények működését, a rájuk adott válasz azonban ritkán áll össze tervezett, stratégiai szintű programmá. A klíma- és fenntarthatósági stratégia feladata, hogy rendszerbe foglalja, mire sérülékeny az adott település, és ezzel szemben milyen sorrendben, milyen forrásból és kinek a felelősségével indokolt fellépni.
A munka a helyi kitettség feltárásával kezdődik: éghajlati adatsorokat, területi sérülékenységi elemzéseket és a település saját tapasztalatait együtt vizsgáljuk. Erre alapozva határozzuk meg az alkalmazkodási és a kibocsátás-csökkentési irányokat, majd ütemezett, felelősökhöz rendelt intézkedésekre bontjuk őket. A folyamatba a hivatal munkatársait, az intézményeket és a helyi közösséget is bevonjuk, mivel a végrehajtás az ő feladatuk lesz. Külön figyelmet fordítunk arra, hogy a dokumentum illeszkedjen a település többi fejlesztési tervéhez, valamint a vármegyei és az országos klímapolitikai keretekhez.
A hőhullámok kezelése önálló hangsúlyt kap: a városi hősziget-hatás és a hőterhelés ma a legtöbb hazai településen a legsürgetőbb, egyben a legkevésbé kidolgozott alkalmazkodási feladat. Igény esetén a nemzetközileg elterjedt SECAP-módszertan (fenntartható energia- és klímaakcióterv) szerint dolgozunk. A végeredmény testület elé vihető és ténylegesen használható dokumentum, amely pályázatok benyújtásakor hivatkozási alapot ad.
Előnyök:
- A sérülékenységi kép helyszínekre és érintett társadalmi csoportokra bontva áll elő, nem általános megállapítások formájában.
- Az intézkedések ütemezettek és felelősökhöz rendeltek, így a stratégia beépül a döntéshozatalba.
- Számos hazai és uniós pályázati kiírás elvárja az elfogadott klímastratégiát; a dokumentum ezekhez hivatkozási alapot ad.
- A hivatal munkatársai a folyamat során megismerik a módszertant, ezért a későbbi felülvizsgálat kevesebb külső közreműködést igényel.
- A bevonás révén a tervezett beavatkozások helyi támogatottsága és legitimációja is megalapozottá válik.
- A dokumentum illeszkedik a település többi fejlesztési tervéhez, így nem keletkezik párhuzamosság vagy ellentmondás.
3. Kék-zöld infrastruktúra és természetalapú megoldások
A nyári vízhiány és a heves zivatarokat követő elöntés ugyanannak a jelenségnek a két oldala. A hagyományos, gyors elvezetésre épülő csapadékvíz-rendszerek arra készültek, hogy a vizet a lehető leghamarabb kivezessék a beépített területről, ez szélsőséges csapadék idején sem mindig elegendő, aszály idején viszont éppen azt a készletet vezeti el, amelyre a zöldfelületeknek szüksége volna. A kék-zöld infrastruktúra és a természetalapú megoldások ezzel szemben a víz helyben tartására és a természetes vízmegtartó képesség helyreállítására épülnek.
A munka a lefolyási viszonyok feltárásával indul: azt vizsgáljuk, honnan hová mozog a víz a településen és a környező vízgyűjtőn, hol keletkeznek a károk, és mely pontokon lehetséges a csapadék visszatartása. Erre alapozva tervezzük meg a beavatkozásokat, amelyek jellemzően kisléptékűek: vízvisszatartó és záportározó megoldások, esőkertek, vízáteresztő burkolatok, árkok és vízfolyások rehabilitációja, zöldfelület-fejlesztés. A javaslatokat minden esetben a meglévő csapadékvíz-elvezető rendszerhez illesztjük, a megvalósítás során pedig az engedélyeztetéstől a kivitelezés szakmai kísérésén át a fenntartási teendők átadásáig a település mellett maradunk.
Szakértőink személyes közreműködőként vettek részt uniós LIFE-programból finanszírozott projektekben, amelyek természetes vízmegtartó megoldásokat demonstráltak magyar településeken, és több önkormányzat vízgyűjtő szintű együttműködését alapozták meg. Ezekből a tapasztalatokból az is következik, hogy a leghatékonyabb beavatkozások gyakran nem egyetlen település közigazgatási határán belül, hanem a szomszédos önkormányzatokkal együtt tervezve valósíthatók meg.
Előnyök:
- A megoldások egyszerre kezelik a túl sok és a túl kevés víz problémáját, azaz az elöntéseket és az aszályos időszakokat.
- A kisléptékű, természetalapú beavatkozások beruházási és fenntartási költsége jellemzően alacsonyabb, mint a hagyományos műszaki rendszerek bővítéséé.
- A fejlesztett zöldfelületek árnyékolása és párologtatása a hőterhelést is mérsékli, így a hőhullámok idején is érzékelhető hatásuk van.
- A kivitelezés szakmai kísérése is a szolgáltatás része, nem csupán a terv átadása.
- Közös vízgyűjtőn fekvő települések együttműködése esetén olyan eredmények is elérhetők, amelyek külön-külön nem.
- A megoldások jól illeszthetők hazai és uniós pályázati kiírásokhoz, ezért a finanszírozásuk is tervezhető.
4. Fenntartható mobilitás
A közlekedési problémák a legtöbb településen néhány visszatérő helyzetben sűrűsödnek össze: az iskolák környékén a reggeli csúcsidőben, a főutcán az átmenő forgalom miatt, a központban pedig a parkolóhelyekért folyó versenyben. A válaszok jellemzően eseti beavatkozások (egy tábla, egy forgalomlassító küszöb, néhány új parkolóhely), amelyek külön-külön indokoltak lehetnek, együtt azonban nem alkotnak összefüggő rendszert. A fenntartható közlekedési koncepció ezzel szemben abból indul ki, hogyan közlekednek ténylegesen a helyben élők, és ezt a mintázatot igyekszik befolyásolni.
A munka helyzetfeltárással indul: felmérjük a forgalmi viszonyokat és a lakosság tényleges utazási szokásait, azonosítjuk a leterhelt útvonalakat, a hiányzó gyalogos és kerékpáros kapcsolatokat, valamint a rendszeresen konfliktust okozó pontokat. Erre alapozva dolgozunk ki fenntartható közlekedési koncepciót, amely a gyaloglás, a kerékpározás és a közösségi közlekedés feltételeinek javítására, a közterületek újragondolására és a forgalomszervezés kisebb, alacsony költségű eszközeire épít. Tanácsadóként a döntés-előkészítésben is közreműködünk, ideértve azokat az eseteket, amikor a megvalósítás további szereplők (közútkezelő, közlekedési társaság, szomszédos önkormányzat) bevonását igényli.
A koncepcióhoz szemléletformálást is kapcsolunk, mert a közlekedési szokások megváltozása ritkán következik be pusztán az infrastruktúra átalakításától. Iskolai és munkahelyi mobilitási programok, kampányok és közösségi események segítik, hogy az elkészült fejlesztéseket a lakosság ténylegesen használatba vegye.
Előnyök:
- A javaslatok a tényleges utazási szokások felmérésén alapulnak, nem feltételezéseken.
- A forgalomszervezési eszközök jelentős része alacsony költségű, és rövid időn belül mérhető eredményt hoz.
- Az iskolakörnyéki és a főutcai konfliktusok célzottan kezelhetők, eseti beavatkozások sorozata helyett.
- A koncepció összefüggő rendszerbe rendezi a korábbi egyedi megoldásokat, így megszűnnek az egymás hatását kioltó beavatkozások.
- A dokumentum közlekedésfejlesztési pályázatok benyújtásához is felhasználható.
- A szemléletformálás növeli annak esélyét, hogy a fejlesztések a mindennapi használatba is beépüljenek.
Gyakori kérdések és válaszaink
Van már fejlesztési tervünk vagy klímastratégiánk, de évekkel ezelőtt készült. Újat kell készíttetnünk?
A legtöbb esetben nem: a meglévő dokumentum felülvizsgálata és aktualizálása elegendő, ami rövidebb és kevesebb erőforrást igénylő munka. Egy jogszabályi kötelezettséget azonban érdemes szem előtt tartani: ha a magasabb szintű területrendezési tervek vagy területfejlesztési koncepciók és programok módosulnak, a településtervet is felül kell vizsgálni, és szükség esetén kilenc hónapon belül módosítani. Első lépésként átnézzük a meglévő dokumentumot, és javaslatot teszünk az arányos megoldásra.
Kis község vagyunk, kevés erőforrással. Van lehetőségünk ilyen dokumentumok elkészítésére?
Igen. A jogszabály kifejezetten lehetővé teszi, hogy az ötezer főnél kisebb településeken egyszerűbb tartalmú tervek készüljenek, és mi is ehhez igazítjuk a terjedelmet. Kisebb települések esetében rendszerint a fókuszált, néhány valós kihívásra koncentráló dokumentum bizonyul hasznosabbnak.
Mennyi munkát jelent ez a hivatalnak?
Mennyi idő alatt készül el?
Mennyibe kerül?
A díj a település méretétől, a meglévő dokumentumok állapotától és a vállalt tartalomtól függ, ezért minden esetben egyedi ajánlatot készítünk. Keressenek minket, és egy rövid egyeztetést követően konkrét ajánlatot adunk.